Mivel babát várunk, ezért idén itthon nyaraltunk, Balatonmáriafürdőn. Az északi parton szerettünk volna nyaralni, de a munkánk sajnos nem engedi meg, hogy több héttel előre tervezzünk, így már csak a déli parton találtunk szállást. Egy faházat vettünk ki 1 hétre egy 700 m2-es telken. Amikor megérkeztünk Zizu egyből felmérte a terepet és 20 perc múlva feltűnt, hogy nincs meg a kutya. Kb. 10 perce hívogattuk, mire a szomszédból egy kislány átszólt, hogy:"Nem a maguké ez a kis fehér kutya?" A kis piszok megtalálta a kerítésen az egyetlen lyukat, amin meglóghatott. Utána kiderült, hogy 3 macska is ólálkodik a telken, így egy perc nyugtunk sem volt, folyton a kutyát lestük, hogy megvan-e még. Beütött a kánikula is megint és féltettem Zizut a hőségtől (a faházban nem volt klíma), ezért a nyaralás 2. napján úgy döntöttem, hogy anyuéknál fogja a kutya eltölteni a hét többi napját. Vasárnapra amúgy is megbeszéltem velük, hogy jöjjenek el egy napra kicsit strandolni, pihenni. Este el is vitték Zizut én pedig bőgtem egy sort, pedig tudtam, hogy neki is nagyon jó dolga lesz anyuéknál és mi is ki tudjuk rendesen pihenni magunkat. Ígértem fotókat, de mivel ez a blog Zizuról szól és ő csak 2 napig volt velünk a Balatonnál, ezért csak pár fotó készült róla.
"Jó kis hely ez!"
"Hol vannak a macskák, Gazdi?"
Gyönyörűm!