Vasárnap délután sétáltunk egy nagyot a Hajógyári - szigeten. Mazsola és Viki szépen, nyugisan jöttek mellettünk, Zizu és Tádé hozták a formájukat, nagy harcokat vívtak egymással és elcsórták mások labdáját.:) Megismerkedtünk egy labrador fiúval, Zizu eléggé megtetszett neki, nagyot játszottak és el nem mozdult mellőle. Laci hozta az új fényképezőgépét, ilyen jó fotók készültek:
Estére kidőltem én is és a kutya is.:) És aztán történt valami új. Zizu az oldalán fekve aludt mélyen és elkezdett vonyítani, mint egy farkas. Akkorát vonyított, hogy még ő is felriadt és nem értette a helyzetet. Szokott ugatni álmában, csukott szájjal, de ilyen még nem történt sosem. Biztos nagyon ingergazdag volt neki a délután.:)
